Egy bajnoki év – ennyi időt töltött Kecskeméten, ennyi ideig volt a csapatunk vezetőedzője. S mint minden bajnoki évben, akkor is voltak jobb és rosszabb időszakok, Boris azonban minden helyzetben nyugodt marad. Nem dühöngött, nem csapkodott, nem ordított, ha valami nem sikerült, de nem ugrált, táncolt, ölelkezett akkor sem, ha megvolt a siker. Örökös nyugalmat sugárzott, mint azok az emberek, akiknek a gondolatai között rend, a lelkükben béke van.
Boris Maljkovicban Kecskeméten lojális, elkötelezett, intelligens, barátságos kollégát, a családját imádó családfőt ismerhettünk meg, egy különlegesen jó embert. Megdöbbentően fiatalon, váratlanul ragadta el a halál, ránk hagyva a fájdalmat, a szomorúságot és az emlékezést.
Isten veled Boris, immár a tiéd az örök nyugalom…
Szerző: KTE Kosárlabda Klub, 22-06-01 11:54