- 
Véget ért a 2024-25-ös bajnoki év alapszakasza, és bár a végeredmény szempontjából igazán lényeges kérdésekre majd ezt követően, a rájátszásban (és a play out-ban) születik meg a válasz, mégis érdemes néhány objektív nézőpontból megvizsgálni az elmúlt hónapok eseményeit - írja a bb1.hu portál.
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége a szezon előtt úgy módosította a versenykiírást az NB I A-csoportban, hogy a 2020-21-es bajnoki évtől alkalmazott U23-as szabályt eltörölte, helyette a mérkőzések egészében csapatonként (legalább) egy magyar játékosnak kötelezően pályán kellett lennie, egyben meghatározta azt is, hogy a 2025-26-os idénytől két magyar kell majd a pályára.
Ezzel kapcsolatban több kérdés fogalmazódott meg az első fordulót megelőzően. Vajon a klubok hogyan reagálnak erre a változtatásra? Mi lesz majd azokkal a fiatal, karrierjük elején járó játékosokkal, akik az U23-as szabály kedvezményezettjei voltak? Elfogadják-e az edzők, hogy a 2024-25-ös idény egyik feladata lehet a felkészülés a következő évre?
Nos, a válaszok sokszínűek, sok egyéb mellett a klubok gazdasági helyzetét, céljaikat, a mögöttük álló utánpótlásnevelés erejét mutatják. Megpróbáltunk tehát valamilyen objektív mutatót találni a helyzetértékelésre. Úgy tudjuk, hogy az MKOSZ például a jövő évi „kétmagyaros” szabályt vetítette a mostani bajnoki évre egy kimutatással, amelyben azt összegzik, hogy a klubok – egyéni céljaik mellett – foglalkoznak-e a a következő évre kihirdetett szabály követelményeivel . Persze egyértelmű következtetés ebből nem vonható le, de az látható, hogy a csapatokat nem éri váratlanul a következő bajnokság.
Ezen a táblázaton az látható, hogy melyik csapat, a mérkőzések hány %-át játszotta egy, kettő, három, négy vagy éppen öt magyar játékossal a pályán. Az tisztán látszik, hogy a Kecskemét már teljes egészében a következő évi szabály fényében játszotta le az alapszakaszt, de a Falco is nagyon közel volt hozzá, hogy 100%-ban megfeleljen ennek.
A 14 csapat összevont adatai alapján egy magyarral a teljes játékidő 17,8 százalékában, két magyarral 39,1 százalékban, három magyarral 28,8 százalékban, négy magyarral 11,1 százalékban, öt magyarral pedig 3,2 százalékban szerepeltek, vagyis egy év múlva összesen 17,8 százaléknyi játékidő lesz a kérdés. Mindez egyben választ ad az U23-as szabály utóéletére is: az így alkalmazott fiatalok jó része szerepet kap a csapatokban a 2024-25-ös idényben is.
Érdemes megnézni azt is, hogy ha most lenne U23-as szabály (2002 és utána születettek), kik lennének a legjobbak közülük. A BB1 hétről hétre közölte a fordulók legjobb csapata mellett a legjobb U23-as csapatot is, amelynek az alapszakaszra vetített legjobb ötöse: Cseh Botond (Szeged) 16, Takács Kristóf (Sopron) 14, Ivkovic Milán (KTE) 12, Takács Zsolt (OSE) és Halmai Dániel (ASE) 10-10 forduló.
A 2002 után születettek élmezőnye, TOP 3:
PONT:
1. Cseh Botond 7,62
2. Takács Kristóf 7,48
3. Ivkovic Milán 6,68
VAL-érték:
1. Takács Kristóf 10,48
2. Cseh Botond 9,89
3. Ivkovic Milán 7,48
LEPATTANÓ:
1. Takács Kristóf 4,12
2. Cseh Botond 3,23
3. Reizinger Máté 2,67
PÁLYÁN TÖLTÖTT IDŐ
1. Cseh Botond 25,57
2. Ivkovic Milán 22,08
3. Takács Kristóf 20,92
A név mögött a mérkőzésenkénti átlag látható. A statisztika a legalább 10 mérkőzésen pályára lépő játékosokat vette figyelembe, érdemes megjegyezni, hogy Tanoh Dez András a Honvéd játékosa 5 mérkőzésen 13,6 pontot, 3,6 lepattanót és 1,8 gólpasszt átlagolt 27,4 perc alatt, amivel 16,8 VAL-t hozott össze találkozónként.
A fiatalok kapcsán azt is megvizsgáltuk, hogy ugyanezt a korosztályt a csapatok milyen mértékben alkalmazzák a mérkőzéseken. Nos, itt hamar visszaköszön a gazdasági különbözőség, lévén a legnagyobb mértékben a szerény pénzügyi háttérrel dolgozó klubok alkalmazzák a fiatalokat, a gazdagabbak kész játékosokkal töltik fel a keretüket, náluk kis számban és lényegesen kisebb játékeséllyel vannak jelen. A csapatok 26 fordulós összteljesítményére vetítetten (teljes csapat/U23-asok) mind a pontokat, mind a VAL-értéket, mind a pályán töltött időt figyelembe véve a KTE adta a legnagyobb esélyt az U23-asainak, utána a Sopron és a Szeged következett.
Ezen a táblázaton pedig az látható, hogy az adott csapatnál a dobott pontok, az elért VAL-érték és pályán töltött idő hány %-át “vitték” az U23-as játékosok. Ezekben a mutatókban a Kecskeméten, a Sopronon és a Szegeden kívül senki nem tudott dobogóra kerülni.
Nyilván sok más nézőpontot is vizsgálni kell a kosárlabda helyzetének, színvonalának, jövőjének megítéléséhez, az azonban látható, hogy a szövetség elkötelezettsége a magyar játékosok szerepeltetése mellett szilárd. Ez a szemlélet egyébként egyre több klub szakmai stratégiájában köszön vissza, jelezve felelősségtudatot a tao-források használata, egyben a sportág jövője kapcsán.
Szerző: bb1.hu, 25-04-15 10:46