- 
Kucsera Dániel Kecskeméten, a Mercedes-Benz Gyár Nemzeti Kosárlabda Akadémián nevelkedett, majd a felnőtt NB I/A osztályú csapatánál kapott profi szerződést 2019-ben. A Hernádról származó 25 éves játékos most búcsúzik a hírös várostól, és szép emlékeket, sok tapasztalatot visz magával Sopronba.
2018. március 21-én, a Falco Szombathely ellen 2 ponttal kezdte meg szereplését a felnőttek között, majd folyamatosan egyre nagyobb szerepet kapott a felnőtt kecskeméti kosárlabdacsapatban. A 2020/21-es évadtól fogva már minden szezonban harminc feletti A-csoportos meccsen szerepelt. A mögöttünk hagyott bajnokságban 35 tétmeccsen öltötte magára a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét mezét, és ezalatt 5,3-as pontot, illetve 2,7 lepattanót szerzett átlagban.
Hogyan emlékszel majd vissza a Kecskeméten töltött éveidre?
-Természetesen Kecskemét mindig előkelő helyen fog szerepelni a szívemben, hiszen itt váltam profi játékossá, sokat köszönhetek az itteni szakembereknek, csapattársaknak, az Akadémiának és a KTE Kosárlabda Klubnak egyaránt – mondta Kucsera Dániel. - Évről évre egyre több feladatot és bizalmat kaptam, amit igyekeztem meghálálni. Úgy éreztem, hogy a szurkolók is megkedveltek a hosszú évek alatt. Köszönöm mindenkinek azt a sok szép emléket, tapasztalatot, amelyet itt kaptam. Most új vizekre evezek, ám remélem, hogy visszatérek még Kecskemétre karrierem későbbi szakaszában.
Kik azok a személyek, akik meghatározóak voltak számodra?
-A játékostársak közül egyértelműen Rastko Dramicanin és Kemal Karahodzsics az a két személy, akiket kiemelnék. Rengeteget tanulhattam tőlük, és mindig támogatóan álltak hozzám. Az edzők közül Hegedűs Gergely volt az, akivel a legtöbb időt együtt töltöttem. Utánpótlásban és felnőtt pályafutásom alatt is sok egyéni képzést kaptam tőle, amiért hálás vagyok, és köszönettel tartozom.
Melyik a legkedvesebb szezon a számodra?
-Úgy vélem, hogy mindannyiunk számára emlékezetes marad a 2021-22-es évad, nekem az volt az első felnőtt érmem, amelyet akkor a Magyar Kupában szereztünk. Kicsit ugyan számomra kettős volt az a hétvége, mert bokasérülést szenvedtem. Itt szeretném megköszönni a csapat fizioterapeutájának, Váczi Tamásnak, hogy akkor is sokat foglalkozott velem, hogy minél előbb visszatérhessek. A Szolnok kiejtése a playoffból, és a négy közé jutás is örök emlék marad abból az évből.
Szerző: Komáromy András, 24-05-23 10:03