- 
Az utanpotlassport.hu interjúja.
A 2020–21-es idénytől új szabály lép életbe a hazai nevelésű kosárlabdázók védelme érdekében. Az élvonalbeli bajnokság alapszakaszában a mérkőzések első félidejében legalább egy, 23 évnél fiatalabb magyarnak végig a pályán kell lennie. A Kecskeméti TE első osztályú csapatának vezetőedzője, Forray Gábor ezzel kapcsolatban fejtette ki aggodalmait.
„A klubunk képes lenne alkalmazkodni a változáshoz, hiszen van néhány olyan játékosunk, aki megfelel a feltételeknek. Az U23-as együttesünk versenyez, vagyis mi készen állunk. Alapvetően ez jó kezdeményezés, de azt meg kell jegyezni, hogy a szabály következtében olyan pénzeket kaphatnak a fiatalok, amelynek rengeteg negatív hatása lehet.”
Az edző meggyőződése, hogy az ifjakat előbb a helyes értékrend kialakulása felé kellene terelni.
„Néhány évvel ezelőtt senki nem kapott egy fillért sem egészen addig, amíg a felnőtt aktív rotációba nem került be. Vegyük alapul a Pongó testvéreket, Martint és Mátét. Ők U18-asként kerültek Kecskemétre, U20-asként már bemutatkoztak a felnőttválogatottban. Kecskeméten mindent megkaptak: lakást, ellátást, iskolatámogatást, vitaminokat, viszont minimális fizetéshez először akkor jutottak, amikor bekerültek az élvonalban szereplő csapatba, és ott minden meccsen pályára léptek, szóhoz jutottak. Meggyőződésem, hogy ez a helyes út. Ekképpen szoknak alázathoz és megtanulják, hogy mindenért meg kell dolgozni.”
De milyen mértékben változhatna meg az ifjú kosarasok helyzete a fiatalszabály életbe lépése után?
„Piaci mechanizmusról beszélünk: ha bármire nagymértékben megnő a kereslet, annak egyértelmű, hogy felmegy az ára. A Manchester United legendás mestere, Sir Alex Ferguson a szegényebb sorból érkező, még utánpótláskorú játékosoknak nem engedte, hogy sportautóval járjanak (amit egyébként a klub adott nekik – a szerk.) vagy színes cipőket vegyenek fel, mert tudta jól, hogy máskülönben elszállna a világ gyerekkel, ráadásul motivációs problémák is megjelenhetnének. A nagy többség beleesik ebbe a hibába. Nem szerencsés csak azért kitömni a fiatalok zsebét pénzzel, mert jó időben születtek. Hozzá kell tenni: a következmények nem a szülők és a gyerekek hibája, hiszen ha valakinek tizennyolc évesen havonta kétezer eurót kínálnak, akkor hülye lenne nem oda igazolni.”
Forray arról is beszélt, hogy lehetnek kivételek.
„Vegyük a közelmúlt legjobb példáját: az NBA-ben szereplő Dallas Mavericks huszonegy éves szlovén játékosa, Luka Doncic az érettségire is a saját Ferrarijával ment. Igen ám, de ő már a vizsgája előtt Euroliga-győztes és Eb-aranyérmes volt! Fontos kiemelni, hogy vannak olyan gyerekek is, akiknek rendezett a családi hátterük, céltudatosak, motiváltak és reális a gondolkodásmódjuk – az ő esetükben kevesebb az esély arra, hogy a megnövekedett fizetés miatt motivációs és önértékelési probléma jelentkezik.”
A szakember megemlítette, hogy rengeteg utánpótláskorú választja a másodosztályú klubokat:
„A B ligában egyelőre lényegesen több pénzt kapnak a húsz év alattiak, mint az első osztályban. A kosárkarrierjük halálos ítéletét írják alá ezzel a lépéssel – nem tudok olyan kosarast említeni, aki a magyar másodosztályból kitört volna. Vannak tehetséges ifjak itthon, akik a hazai porondon kiemelkednek, de még ők is elvesznek a nemzetközi mezőnyben. Persze erről nem csak ők tehetnek, az évközi munka ennyit hoz ki belőlük. Ha U18-as vagy U20-as srác érkezik az A ligába, abból valóban profitálhat a magyar kosárlabda, az U23-asból azonban már nem biztos.”
Forray tehát elismeri, hogy valamit tenni kell a nemzetközi eredményesség érdekében:
„Ördögi körben vagyunk. Valóban szükség van a minőségi magyar utánpótlásra, kosarasokra, mindazonáltal – a szóban forgó probléma miatt – alaposan át kell gondolni a rendszert.”
Szerző: Komáromy András, 20-04-07 12:30